2017. szeptember 14., csütörtök 10:12

A Város napján

Írta:  ...
  • Betűméret Betűméret csökkentése Betűméret csökkentése Betűméret növelése Betűméret növelése
  • Nyomtatás
  • E-mail
Értékelés:
(0 szavazat)

Ágyúlövésekkel, és megannyi programmal hívta fel a böszörményi lakosság figyelmét a város napi rendezvényekre a múzeum Baráti Köre, szeptember 8-án.

A programon a Civilek a Lakóhelyért Egyesület sütőasszonyai kemencés finomságokat kínáltak, a Vidi-Ér Vidért Közhasznú Egyesület, valamint a Zöld Kör önkéntesei pedig játszóházas programokkal készültek a kicsiknek. A rendezvényen emellett a baráti kör tagjai és az intézmény dolgozói fegyver- és katonai bemutatóval, valamint népi játszóházzal várták az óvodás, iskolás korosztályt. A gyerekek körében népszerűnek bizonyult a sárkányverés, valamint Katonka Szabolcs kovács bemutatója is.


A rendezvényen két kiállítást is láthatott a közönség. Tíz tablón mutatták be a Hajdúsági Múzeum Baráti Körének elmúlt 45 évét, a szervezet tevékenységét, valamint egy rendhagyó kiállítást is megnyitottak Pál Nagy János és Dombi Erzsébet leszármazottainak „kinek hínak? hol lakol? szegről végről rokonok vagyunk…” címmel. Ez utóbbi megnyitóján Sőrés István alpolgármester elmondta, a kiállítás kulcsszavai az identitástudat, a név, a lakóhely, az otthon. Így, tágabb értelemben ezek a fogalmak határozzák meg mindannyiónk életét, személyiségét. Ezért ad sokat e tárlat, a Pálnagycsalád családtörténeti, képzőművészeti hagyatékát is felvillantó tartalma mellett.

Szekeres Gyula igazgató hozzátette, a formabontó kiállítás egyszerre olvastatja, művelteti, elgondolkodtatja a látogatót. Mindemellett pedig különleges módon egy család életébe is bepillantást enged. A tárlat megnyitóját követően egy életfát, egy gingko bilobát ültettek el a múzeumkertben, ezt követően pedig Sántha Antal emlékplakettel ismerte el Pál Nagy Balázs tevékenységét, a hajdúböszörményi festészetért végzett kiemelkedő munka elismeréseként.

A program zárásaként a Másik Oldal zenekar és a Retronome adott koncertet, valamint Scholtz Róbert Gergely régészeti előadását hallhatták az érdeklődők.


Nyúlpaprikás, csirkeragu jóasszony-módra és a többiek

Jóasszony-ragut készítettek tanyasi csirkéből, böszörményi módra a Hajdúsági Regionális Culinary Team tagjai a nyolcadik alkalommal rendezett Bezermeni Vigasságokon, szeptember 9-én, a Strandfürdőben.

A rekordot jelentő 1314 adaghoz 250 kg alapanyagot használtak fel. Veres Margit, Balmazújváros polgármestere már nem először jár ezen a rendezvényen. Számára is kedvenc időtöltést jelent a főzés. Szívesen készíti el a töltött káposztát, amely a legkedvesebb ételei közé tartozik.

A rendezvényen a finom ételek vonzották a legjobban. A Marakodipusztáról érkezett „Csipet csapat” először látogatott el a versenyre. Nagyon jól érezték magukat, olyan ételeket készítettek, amelyekben az egyik legfontosabb összetevő a méz volt, mondta a ”szóvivőjük”, Pilisi Enikő.

Minden évben nagy népszerűségnek örven a séfcsata. Mile József felügyelte a megmérettetést, amelyben nyúlból kellett ételt készíteniük a szakácsoknak. A szakember szívesen fogyasztja és készíti az ebből készült ételeket, s a mostani is jó alkalom volt arra, hogy népszerűsítsék a fogyasztók körében.

Katona István rendszeres résztvevője a főzőversenyeknek. Ezúttal halászlét készített. A hagyományos főzési mód híve, a különlegessége az, hogy az alaplé elkészítéséhez vadhalakat használ.

Nagy Tamás ezúttal nem fogott kanalat, nem állt a bogrács mellett, pedig nem idegen tőle a gasztronómia világa, most csak szemlélődött. A szüleitől tanulta a főzés tudományát, s igazán a magyaros fogások kerülnek otthon az asztalukra. A Széchenyi-iskola csapata vadételeket főzött, de a kínálatukban szerepelt a slambuc is.

Szálkay József a tárcsa mellett kuktáskodott, amelyen vadragu sült. A tanár úr is szívesen főz, igaz csak a családját kényezteti legkedvesebb ételével, a kakaspörkölttel. A rendezvényen nemcsak a képzeletbeli étlap volt változatos, hanem a kulturális és szórakoztató műsorokból is kedvükre válogathattak az érdeklődők, hogy ne hiányozzon a jókedv, a kacagás és a móka sem.


A hit ereje

A 164. dicséret 1. versének éneklésével vette kezdetét a város napi ünnepi istentisztelet a Bocskai téri Református Templomban, szeptember 10-én.

Loment Péter lelkipásztor hirdetett igét, Pál Apostol a Timóteushoz írt második levelének harmadik része alapján. Miszerint, „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznosatanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.” Loment Péter kiemelte, hogy ezekben a napokban Hajdúböszörmény születésnapját ünnepeljük. Báthory Gábor erdélyi fejedelem 1609. szeptember 13-án írta azt a felhatalmazást, amely lehetővé tette a hajdúknak, hogy ezen a területen telepedjenek le. A krónikák szerint a hit áthatotta Böszörmény életét. Megalapozta és formálta az oktatást, de jelen volt a város minden polgárának életében. Majd hozzátette, a bölcs ember ma is olyan alapot készít, amikor építkezik, mint a szikla. Ahogyan a háznál sziklaszilárd alapra van szükség, úgy kell a mi életünknek, a mi lelkünknek is sziklaszilárd alapot vetni. Krisztus beszéde volt évszázadokon keresztül az emberek életének szellemi és lelki alapja. Hiszem – mondta a lelkipásztor -, hogy ma is erre van szükség, hogy életünk és jövőnk legyen. Majd hozzátette: Isten igéje tud bennünket felkészíteni a jelenben és a jövőben a ránk váró feladatokra. Hiszi, hogy aki Krisztusra alapozza életét és hitét, az képes összefogni a másikkal. A kereszténység kétezer éves története bizonyítja, hogy a sziklaszilárd alap Krisztus beszéde.


Főhajtás a fejedelem emlékének

Bocskai Istvánra emlékeztek a róla elnevezett téren, szeptember 11-én.

Kiss Antal, a Bocskai-iskola intézményvezetője ünnepi beszédében szólt a fejedelem emberi nagyságáról. Elmondta: a nehéz időkben is építkezni, nagyot alkotni. Bocskai esetében az embert győzte le a hazafi - fogalmazott az intézményvezető. Kiss Antal a nemzeti múlt iránti tiszteletre, a hajdú örökség megtartására hívta fel a figyelmet. E gondolatok jegyében adtak műsort a Bocskai-iskola hetedik osztályos tanulói, Takácsné Bíró Zsuzsa tanárnő irányításával. Végezetül az emlékezés koszorúit helyezték el a fejedelem szobránál.


Történelmi konferencia és kiállítás

„A reformáció hatása a Hajdúságban” címmel rendezte meg - immár hagyományosan a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltára- azt a történelmi konferenciát, amelynek szeptember 11-én a Városháza Báthory-terme adott otthont.

A tanácskozás külön érdekessége volt, hogy a résztvevői megtekinthették Báthory Gábor 1609. szeptember 13-án kelt cserelevelét, illetve I. Rákóczi György Graduálját (Énekeskönyv), amelyet 1636-ban adományozott a böszörményi református gyülekezetnek. A konferenciát Kiss Attila polgármester nyitotta meg, majd Lomentné Szopkó Tünde Bocskai téri református lelkipásztor beszélt a számukra legjelentősebb eseményről, a reformációról, amelynek hatása ötszáz esztendő múltával sem halványul. Mint fogalmazott ma is kaput nyitnak az emberek felé, s ma is nyitottak a keresztyén tanítások befogadására. Szendiné Orvos Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója A reformáció és a Hajdúság kapcsolatát vizsgálta előadásában. Ennek kapcsán beszélt a hajdúsági templomokról, a harangokról, a toronyórákról, illetve az orgonák használatáról. Megemlítette a templomok puritánságát, amely máig jellemzi az Isten házát, az ember várát.

Nyakas Miklós nyugalmazott múzeumigazgató Bocskai István önképéről értekezett végrendeletei, levelei és adománylevelei tükrében . Ennek kapcsán megfogalmazta, a fejedelem egyik legfontosabb ismérve, amely kortársaitól megkülönböztette, az, hogy belülről vezérelt ember volt. A határozott meggyőződés jellemezte minden tekintetben, így a hit kérdéseiben is. Bocskai mélységesen hitt az eleve elrendelésben, fontosnak tartotta kiemelni személyes vallási meggyőződését.

Fekete Csaba, az egyházkerületi könyvtár osztályvezetője, Bocskai a korabeli magyar költészetben címmel tartott előadást. Ennek kapcsán fogalmazta meg, hogy a fejedelem a politikai költészet elindítója volt.

Szabadi István, egyházkerületi levéltár-igazgató két jeles böszörményi kötődésű lelkipásztor Bakóczi János és fia, Endre portréját vázolta a hallgatóságnak. A két lelkész nemcsak az egyházi ténykedésével vívta ki a város lakóinak elismerését, de jelentős szerepet vállaltak a helyi közéletben is. Szabadi István szerint az ő életpályájuk is erősíti azt a tényt, hogy a vidéken élő, egyszerű lelkipásztorok is tudtak maradandót alkotni, éppen ezért fontos, hogy az utókor számon tartsa életpályájukat és munkásságukat.

Kovács Ilona főlevéltáros a református vallás ellen cselekményeket taglalta. Ezek közül is a leggyakrabban előforduló vétséget, a káromlást, s annak büntetési módozatait.

A tanácskozás végén Lévai Tibor, a Városbarátok Körének elnöke szólt a hallgatósághoz a reformáció kapcsán. Kifejtette. a reformáció lényege, meghaladva, megőrizni. Ez azt jelenti, minden nemzedéknek meg kell haladnia az előzőt, miközben a múlt értékeit megőrzi.

A Hajdúsági Múzeumban a fióklevéltár és a múzeum közös időszaki történelmi kiállítására várták az érdeklődőket, „Iskolateremtők avagy mit adott a reformáció?” címmel.

Kiss Attila polgármester megnyitójában ismét megerősítette, hogy a két intézmény meghatározó szerepet tölt be a város kulturális életében, melyet ez a kiállítás is igazol.

Szekeres Gyula igazgató megnyitójában kifejtette, hogy olyan anyagot láthatnak az érdeklődők, amely mindenki számára érthető, és sok-sok tanulsággal szolgálhat. A tárlat résztvevői a böszörményi pedagógiai élet jeleseiről, intézményeiről tekinthettek meg korabeli dokumentumokat, melyet Varjasi Imre fióklevéltár-vezető, a kiállítás rendezője ismertetett bővebben. Külön is kiemelve Dobó Sándor és H. Fekete Péter, Nagy István, Molnár István és Baltazár Dezső munkásságát, akik országos ismertségnek örvendtek.


A függetlenség emlékére

A Magyar-Finn Baráti Társaság és a Kertész László Városi Könyvtár közös szervezésében Pro Finlandia – Finnország útja a függetlenségig címmel nyitottak ki- állítást a város napi programsorozat részeként, szeptember 11-én.

A tárlat anyagát a Finn Nemzeti Levéltár állította össze, Suomi függetlenségének 100. évfordulója alkalmából. A tablókat, melyek a középkortól, az 1920- as évekig mutatják be fotókkal és illusztrációkkal, gazdagon szemléltetett szöveggel a száz évet megelőző történetet.

A tárlat megnyitóján Sőrés István alpolgármester a barátságról osztotta meg néhány gondolatát. „Aki barátot talál, az kincset talál” idézett az alpolgármester. Majd hozzátette, a magyar finn barátság régi időkre nyúlik vissza. Örömmel csatlakozunk az Önök ünnepéhez – mondta.

Varga Antal a társaság helyi elnöke köszöntőjében arról szólt, hogy már többször járt Finnországban, s ottjártakor mindig úgy érezte, hogy hazaérkezett. Szólt arról is, hogy nemcsak a 100 évet ünnepeljük, hanem a testvérvárosi kapcsolat 30 éves évfordulóját is a finnországi Siilinjärvival.

A tárlatot Pekka Joutsenoja, a Siliinjärvi Finn-Magyar Baráti Társaság elnöke ajánlotta a nagyközönség figyelmébe. Bemutatva, mi történt a finn emberekkel, amióta függetlenek lettek. Többek között kitérve a demográfiai, a gazdasági, a törvényalkotási, az oktatási, az egészségügyi helyzetre, illetve az életszínvonalra. Az előadásból kiderült, hogy Finnország hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt 100 évben. A megnyitó ünnepséget követően a résztvevők, a Karap Ferenc utcai parkban a barátság fáját, egy nyírfát ültettek el, amely Finnország nemzeti jelképe.


 

A Tessedik Sámuel Kertbarátkör Kertészeti Kiállításán a résztvevők a kiskertek ékességeit láthatták és ízlelhették meg a Sillye Gábor Művelődési Központ Bársony András termében szeptember 13-án.

Ugyanezen a napon a testvérvárosokat is köszöntötték a Testvérvárosi sétánynál a Bocskai téren. Majd Fekete Tamás Báthory-mellszobrát koszorúzták meg a Hajdúsági Múzeum árkádjai alatt. A program a továbbiakban a Bocskai téri református templomban az ünnepi képviselő-testületi üléssel folytatódott.

Kitüntetettek a Város napján


• „HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS DÍSZPOLGÁRA”: Dr. Józan Péter, a Központi Statisztikai Hivatal nyugalmazott főosztályvezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, orvos és kutató
• „HAJDÚBÖSZÖRMÉNYÉRT”-díj: O. Szabó István színész
• „DOBÓ SÁNDOR”-díj: Radácsi Erzsébet pedagógus, intézményvezető helyettes
• „DR. MOLNÁR ISTVÁN”-díj: Oláh Tibor pedagógus, intézményvezető helyettes
• FAZEKAS GÁBOR – díj: Kárándi Erzsébet intézményvezető
• „SOMOSSY BÉLA”-díj: Berta István köztisztviselő
• „SILLYE GÁBOR”-díj: Dániel László cégvezető, állattenyésztési - főágazatvezető
• „HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS JÓ TANULÓJA– JÓ SPORTOLÓJA”-díj (általános iskola kategória): Hajdú Barbara (Középkerti Általános Iskola tanulója)
• „HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS JÓ TANULÓJA – JÓ SPORTOLÓJA” – díj (középiskola kategória): Németh Bálint (Bocskai István Gimnázium tanulója)
• „HAJDÚBÖSZÖRMÉNY IFJÚ MŰVÉSZE”-díj: Péter Bence zongoraművész, zeneszerző
• „HAJDÚBÖSZÖRMÉNY GYERMEKEIÉRT” emlékérem: Magi Csaba Antal pedagógus
• „HAJDÚBÖSZÖRMÉNY LAKOSSÁGÁÉRT” emlékérem: Varga Mártonné köztisztviselő
• „HAJDÚBÖSZÖRMÉNY GAZDASÁGÁÉRT” emlékérem: Csatári Antal fiókvezető
• POSZTOMUSZ „HAJDÚBÖSZÖRMÉNY MŰVÉSZETÉÉRT” emlékérem: Burai István festő- és grafikus művész

Polgármesteri elismerő oklevél

• Takácsné Bíró Zsuzsanna pedagógus
• Berta Lászlóné edző
• Kun Tímea szociálpedagógus
• Berta Beáta a Magyar Televízió 1 vidékszerkesztője
• Debreczeni Gréta népdalénekes
• Ibrányi András lótenyésztési felügyelő részére
• Nagy Csaba kovácsmester, késkészítő, népi iparművész
• Balogh Soma Zoltán zenész
• Bencze Máté zenész

A rendezvénysorozat zárásaként az idén 65 éves jubileumát ünneplő Bocskai Néptáncegyüttes ünnepi műsorát tekinthették meg az érdeklődők a művelődési központ színháztermében.



 

 

 
Megjelent: 211 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. szeptember 14., csütörtök 12:34
Tovább a kategóriában: « Tisztelt Lakosok! Felhívás »
Bonus William Hill
Bonus Ladbrokes
Premium Templates